Szép kora nyár van, a felhők messzire tűntek az égről;

Alszik a szél valahol, s tombol a kánikula.

——-

Nyár elején még vár a sok ötlet, szunnyad a munka;

Szép kora őszre talán mindet végbeviszem.

——

Nyári reményeket éltet a jó friss hajnali szellő;

Pár hét bumli-szünet ad majd több pihenést.

——

Hajnali útra kelés idején majd vad szerelem lesz;

Éljen a nyári szünet pompás szent öröme!

—-

Sürget a már apadó Nyár zsongó, égi világa;

Nyári reménységgel írja magát a regény.