Vén Muskétás

KÉTSZÁZHARMADIK RÉSZ   Nézzük tovább: „Toll fut, futol, zizeg a rosttoll,”   Parti Nagy versérzéke kiváló. Talán tudatosan, talán nem, de érzi, hogy valaminek össze kell fognia ezt a verset.   „Toll fut, futol, zizeg a rosttoll,”   Voltaképpen anaforás…

Vége felé battyogunk már Az óesztendőnek, Boldog újévet kívánok Férfinak És Nőnek!   Kívánom, hogy jókat hozzon A jövő esztendő, Örömből és munkából is Jusson elegendő.   Kívánom, hogy az óévnél Rosszabbat ne hozzon, Sors, hatalom kárunkra ne Osszon…

HARMINCÖTÖDIK RÉSZ   Az igazsághoz csak igaz úton lehet eljutni, az igaz út azonban csak minden ember számára egyszerre, egy időben létezhet. Az ember boldogságra és alkotásra termett. Egyetlen lépés visz előre. Akkor tesszük meg, ha mindenki boldog lesz, és alkot. Mindaddig…

KILENCEDIK RÉSZ   „Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”     Amerikai Magyar Népszava október 5.   Szolidaritási adó Magyarországon   Kis hazánk példát mutat a világnak!   A tegnapi parlamenti ülés – ahol kizárólag a kormánypártok…

Karácsony köpönyegében, Ahogy szépen, Ahogy régen…   Békességben, Tisztességben, Ahogy egyszer, Sokszor, Régen.   Áldott Béke földön-égen, Karácsony köpönyegében.   Karácsonynak sátra alatt A Pillanat – életet ad.   Ül az Idő Csendben, Halkan; Az…

Kinn: a vén December-medve, Köd mélázik pityeregve, De ma mégis Minden szépen, fényesen ragyog; Boldog vagyok.   Mosolygó karácsony hozott Ünnepi fenyőillatot, Hétköznapi áhítatot Gyertya meghitt fénye lobog, Itthon vagyok, Boldog vagyok.   Itthon vagyok, Boldog…

KÉTSZÁZKETTEDIK RÉSZ   Parti Nagy Lajos:   Papírdal   „Toll fut, futol, leszen papírdal, lapszéle él, húsodba irdal, lovatlanul lovagi torna, a tortakésen vércsatorna. Toll fut, futol, zizeg a rosttoll, masé leszel majd papirostól, s ha lesz, ki pépből kifehérít, nem…

Szent karácsony – bennünk és felettünk   A karácsonyt nem hozza el a hó, Bennünk születik Az isteni Jó.   A karácsonyt nem fuvarozza szél, Magában nincs, Csupán lelkünkben Él.   Fenyőillat Járja át a szobát, És Szeretet; Ezt adjuk…

HARMINCNEGYEDIK RÉSZ   Tiszta szívvel adom, ahogy te is tiszta szívvel siettél városom segítségére. Élj vele zavartalan örömben, töltsd rajta a kívánságodat, rendelkezz vele kedved szerint. Legyen ő hűséges szolgálód, és adjon neked annyi gyönyört, amennyit csak asszonyi…

Túl köznapi gyötrő gondon, Karácsony a horizonton.   Ádvent vége – bársony ernyő… Díszre vágyik a kis fenyő.   Korán fekvő, lusta napok; Isten közöttünk andalog.   Túl kócos idő-bozonton; Karácsony a horizonton.  

Latyakkal köszönt a Tél; A szkepszis remélni – fél.   A napfény sápadt gyerek, Pocsolyában hentereg.   Dölyfösen cuppog a sár; A közöny – közönyre vár.   Latyakkal köszönt a Tél, Aki csügged, élni – fél.   Búsan hallgatnak a fák; Fagyra készül a…

NYOLCADIK RÉSZ   Népszabadság október 3.   Valóra vált álom   Törvény a kötelező szolidaritásról   Megszületett végre, és azonnal hatályba is lépett a sokak által várt törvény a kötelező szolidaritásról.   November elsejétől minden olyan magyar…

  KÉTSZÁZEGYEDIK RÉSZ   „A rókatárgy egy frakkzakó,  nehéz étrend a mellén,  a rókatárgy faggyas, fakó  felhők egy őszi kelmén.”   Következzék a jelenlegi kánon fejedelme. Ebben a témában nem kerülhetem meg Parti Nagy Lajos költészetét.   Ő a jelenlegi…

Nem látható, Nem hallható, Nem tapintható; Mégis érzem, Amikor rám gondolsz, Anikó.   Csak a felszín, Vékony hártya Léten az anyag; Másutt vannak Az igazi Erővonalak.   Hogyha valamelyik Lányunk Elindul haza, Órákig Várja kapunkban Mind a két kutya.   A…

HARMINCHARMADIK RÉSZ   Amint a keselyű mind lejjebb ereszkedett, az elviselhetetlen feszültség kilobbant. A nyílvessző elröppent, a lezuhanó madár nagyot csattant az oltárkövön. Leesett onnan is, puffant egyet a porban, felállt, majd újra lehuppant. Undorítóan verdesett ocsmány…

A fáradt Hold csillagköd-székre ül, Tanácstalan a hideg Egyedül.   A éjszaka Néma, sötét korong, Idő határán Vén szkepszis bolyong.   Mégis… Az egyre rövidebb napokban Érezzük Istent Napról napra Jobban…

Otto von Bismarck kancellár ragaszkodott háziorvosához, Schweninger egyetemi tanárhoz. Ezen sokan meglepődtek, hiszen a két férfi első találkozása után ezt kevesen hitték volna. Bismarck közismertem durva modorú volt, de a bátor embereket kedvelte. Felhívták a figyelmét a jó…

Sötét világban meghitt gyertyafény; Még élni akar bennünk a Remény…   Míg bennünk Ádvent önmagára lelhet, Addig teremthet Isten Jövőt, Lelket.   Amíg a Hit profánná nem silányul, Jelen és jövő minket el nem árul.   Ádventi csend – puha, akár a…

Decemberi partokon Hitet árul Tél rokon…   Élet-halál szirtfokon Billeg kis jövő-flakon…   A halál – vén masztodon Decemberi partokon.   Ateista lét-rokon Világvége zátonyon   Hit-görcsökben megtagad Lét-teremtő dolgokat   Középiskolás fokon Decemberi…

A repülőtéren legalább húszéves, de még mindig kitűnő állapotban lévő, roppant elegáns Bentley várta. Mellette fegyelmezett, kesztyűs-felöltős-nyakkendős-tányérsapkás, hatvan körüli, egykedvű, ősz hajú sofőr.   Voltaképpen nem is gondolkozott sokat, biztos volt benne,…

Készülődik Mikulás. Azt kérdi a krampusz: “Még mindig szánnal jársz, uram? Pedig ma már van busz.”   A temérdek ajándék Most kerül a szánra, Most fogják a manók a hat Rénszarvast a hámba.   Gyűlik már a sok csomag Ezer piros zsákba, Boldog lesz majd ezer…

HARMINCKETTEDIK RÉSZ   Erre aztán záporozni kezdtek az udvariasan elharsogott szidalmak és fenyegetések:   Liniko nagy főnök, Medve nagy főnök, Bixitla nagy főnök, a hajók és tengerek urai, a Nagy Tengeri Szörny ivadékai, Asztlant Tengeristenének legkedvesebb gyermekei és…

  SZÁZKILENCVENKILENCEDIK RÉSZ   Itt tartottam:   „Dalaimban többnyire van Valami tán madártalan,”   Nézzük újra az ominózus kifejezést:   „madártalan,”   Az elmondottak fényében már többé-kevésbé behatárolhatjuk, mit is közöl velünk a Költő. Némi…

Ádvent csend-palástban jár, Kémény füstje égre száll.   Emlékezet látogat Régi, meghitt álmokat.   Tél-tűz hideg lánggal ég, Paplan mögé bújt az ég.   Ádvent csend-palástban jár, A Föld Megváltóra vár.