Vén Muskétás

Szökőnapon, Szökőnapon... A világ: túlzsúfolt vadon. Dogma Szellemet üt agyon, A Hagyomány - szégyenpadon. Borongós szürke alapon, Szökőnapon, Szökőnapon... Az ég: hamuszürke flakon, Bánat ül - fellegkalapon. Szökőnapon, Szökőnapon... Tél mereng elmúlt fagyokon. Nap kucorog égi bakon, Benéz a…

Tisztelt Bíróság!   Én, Altorjay Bence, előre megfontolt szándékkal elkövetett időhamisítás bűncselekményéért elítélt budapesti lakos őszinte és töredelmes beismerő vallomásra szántam el magam, és ezennel a jelen lévő Iványi Endre büntetés-végrehajtási hadnagy, Apafi Luca börtön-dokumentátor, mint…

Télutó poétikája: Modern közhelyek; Minden sora álmatagon, Lustán nyekereg. Hosszas eső-áriára Fényes napsütés, Hüppögő pesszimizmusból Józan ébredés. Véget ért a bánat-özön, Vagy csak szünetel, Ha célja volt, egész biztos Nem érhette el. Télutó poétikája Csontos és merev, Egészségnél,…

Denise elég nehezen szánta rá magát erre a lépésre. A barátnői, akiket megkérdezett, igyekeztek lebeszélni róla.   - Robotszerető? Kiberotikus házi szolga? Magadnál vagy, Denise? Az hatvan-hetvenéves mamókák szokása, hát nézd már meg magad a tükörben! Ragyogó hölgy vagy, mi az a negyvenhárom év? A…

Elhagytam az ötvennégyet, S még mindig ízlik az Élet. Van Családom, Feleségem; Miattuk érdemes élnem. Szélmalommal sose vívok; Királyi jókedvből írok. Mint a legtöbb magyar ember, Élek - túlerővel szemben.

KÉTSZÁZNEGYVENÖTÖDIK RÉSZ   Nézem tovább a verset. A következő etap:   „Ezernyi fajta népbe töppedt, de hetyke elmebajsza áll, láttam, egy szónok ordibál: csak keze van, mit égbe lökhet, mert bár a múlt merő öröklet, miért, hogy sorsa íly fatál', s csörgőként rázva csontos öklet, azt hiszi,…

NEGYVENKETTEDIK RÉSZ   Lélekszakadva loholtam Holdsarló keresésére. Közben látnom kellett, hogy pokollá változott a város.   Menekültek zilált és rettegő tömegei özönlöttek végeláthatatlan sorokban a hegyek felől, ahol a leghatalmasabb csúcsok felett vörösen izzott az ég, lángot és lávát lehelt…

Februári napsütésben Sóhajt minden ág, Pocsolyák tükrében nézi Magát a világ. Tél végén figyel a Jövő Láthatatlanul, Tavalyi konzerv-reménység Talán kivirul. Az évszakok vitájában Isten nem ítél, Csak nekünk kell elhinnünk, hogy Véget ér a Tél. Februári napsütésben Álomfény időz, Azt mutatja,…

A legelső kocsi utast vett fel, a többi taxi eggyel előrébb hajtott a kocsisorban. Zoltán is előrébb gurult a Passat-tal. Közben az órára nézett.   21 óra 57.   Bőven van még ideje éjfélig. Járókelő – főleg utas – a kevésnél is kevesebb. A borongós téli időben pára ülte meg az ablakokat, és a…

A naptár egy évet lépett, Ma töltöm az ötvennégyet. A kor - időzített járom, Már nem vagyok ötvenhárom. Vékony ösvény, széles árok; Ötvenöt felé sétálok. Az Időt nem érem tetten; Kenyerem javát megettem. Anikó, Szerelem - Lélek... Szeretek, írok - és élek. Sötét a Jövendő sátra, Nem tudom,…

  TIZENHATODIK RÉSZ   „Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”     TÖMEGES LETARTÓZTATÁSOK MAGYARORSZÁGON   BBC október 6. 15 30   Helyszíni tudósítónk filmjelentése   Több ezer embert tartóztattak le az országban délelőtt és kora délután. Az őrizetbe vettek számát…

KÉTSZÁZNEGYVENNEGYEDIK RÉSZ   Azt gondolom, ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint a konkrét versben: Parti Nagy egész életművében előtérbe kerültek a mellékes célok. A nyelvi játék a költészetnek nem célja, csak eszköze.   Elsikkad a tartalom, az üzenet jelentősége. A nyelvi játék…

Vízöntő vidékén Hideg szelek járnak, Modern maszkban vigyorognak Sanda régi árnyak. Buta világba jön Rossz pillanat hátán Felvilágosult pofával A nyakkendős sátán. Rezignált esőben Papír-Jövő ázik, A világ a pocsolyákban Fejreállni látszik. Vízöntő vidékén Hidegek a fények, Élettelen hamissággal…

NEGYVENEGYEDIK RÉSZ   A nép már közönybe süllyedt. Pavana uralma csalódást hozott, az emberek nem szálltak síkra egykori védencük érdekében. Pavana mellett Szélfarkason és egy maroknyi hívén kívül senki sem maradt. Katonájuk ötszáznál is kevesebb, és még ezek többsége is árulóvá lett.   Ha…

Szent varázsod nem múlik, Nem enyészik, Lelkemben él, és újul mindörökre, Akár a Kikelet; Jó Veled... Szerelmünk sose vénül, Derék, szorgos cseléd, Elém tárja a Lelked, S az enyémet - Eléd. A vén Idő nekünk még Sok szép percet farag; Szívem kamaszul dobban, Ha megpillantalak. Csikó még bennünk az…

Adrienn egy pillanatra – csak úgy a függöny mögül – kikémlelt az éledező városra. Az ablakot persze csak résnyire, csak szőrmentén nyitotta ki, hogy az esetleges kémlelődő úgy gondolja, reggel a munkába igyekvők felejtették így, és most nem nyitotta ki senki. Hogyan is nyithatta volna ki, amikor a…

Szél támad a messzi Múltból, A Föld - naiv gyászdalt dúdol... Ha út a Jövőbe nincsen, Őrködni kell régi kincsen. Ha az utak csavarodnak, Nagy becse lesz szónak, dalnak. Szél támad a messzi Múltból; Az ördög minden bajt kódol. Az Életet felgöngyölné, Hétköznapot porrá törné. Rossz söpörné a jót…

TIZENÖTÖDIK RÉSZ   „Egy párhuzamos dimenzióban minden másképpen történt”     Tömeges letartóztatások Magyarországon   BBC október 6.   Magyarországon hetvennégy ismert ellenzéki politikust tartóztattak le a reggeli órákban. Némelyikre kommandósok törtek rá vidéki otthonában, egyet a…

KÉTSZÁZNEGYVENNEGYEDIK RÉSZ   Azt gondolom, ugyanazzal a problémával állunk szemben, mint a konkrét versben: Parti Nagy egész életművében előtérbe kerültek a mellékes célok. A nyelvi játék a költészetnek nem célja, csak eszköze.   Elsikkad a tartalom, az üzenet jelentősége. A nyelvi játék…

Vízöntő a kerteken, Csoda készül: Tél-közönyből Tavasz-Reménység terem. Februári pocsolyák, Cammog az Idő tovább, Tétován és Esetlenül Tipródik még a világ. Vigyorog a szürke ég, Siránkozni nem elég, Az édenkert, Vagy a pokol Nagyon-nagyon messze még. Esik eső csendesen, Víz folyik a földeken,…

  NEGYVENEDIK RÉSZ   Perceken belül hatalmas máglya lobogott a palota óriási belső udvarán. Vad lánggal égtek a nép adóslevelei, az adójegyzékek, meg a nép ellen hozott bírósági ítéletek. Sokan tulajdon adósrabszolga-leveleiket hajították a lángok közé.   Ekkortájt történt, hogy Dékó két…

Február latyakkal köszön, Rezignált esőcsepp-özön. A reménység halványsárga; Extrém vágyak fúlnak sárba. A Lét-hajó furcsa, ódon, Vitorlája félárbocon. Február pityeregve jön, Esőkönnyet gyűjt a bödön. Feketén glédába állhat Portánkon a téli bánat. Nyirkos, feledékeny napok Betonján a eső…