Vén Muskétás

Ifjú Nyár a régi Szerelemben, Befelé mosolyog bennünk Az Isten. Nyár, Szerelem - Roskatag időben, Baj is, Boldogság is Akad bőven... Bent: házas Szerelem lángja Éltet; Kint: éhesen kóborol A végzet. Ifjú Nyár a régi Szerelemben, Csak Boldogságtól Ember Az Ember. Pillanatok nyári Lobogása Szebb…

KÉTSZÁZHATVANÖTÖDIK RÉSZ   Nézem tovább a művet.   „A hajnal már a sarkon áll, köztisztaságimunka kezd.”   Megértem. Itt elég nehéz volt folytatni a verset.   „A hajnal már a sarkon áll, köztisztaságimunka kezd.”   Mint a régi írásokban a szóelválasztó jel…   „A hajnal már a sarkon áll,…

(A gyulai vár néhai viadalának emlékezetére) Hatvanhárom napig... Ország szélén, Alföld szélén, A néhai Magyarhon közepén. Király? - távolban, Bécsben aluszik, A közelben? Hódoltság, Pasalik, De harcoltak Hatvanhárom napig... Palánk mögött vagy kétezer magyar, Körülöttük Túlerő, Zivatar... Egy…

HATVANNEGYEDIK RÉSZ   Pusztuló fajta volt a teitánoké. Vékony ösvényén botorkáltak a jelennek, és útjuk végén nem sejlett jövő. Ki is hullott közülük mind a férgese. Mind igaz ember volt, aki velük maradt. Vándoroltak, számon tartották fogyatkozó számú rejtekhelyeiket és társaikat. Magányos…

Idő-tenger... Partok nem látszanak, Csak Múlt fehérlik túl a horizonton, Mögöttünk, amerre nem látja szem; Alattunk lustán suhan A Jelen... Megyünk előre, Ki tudja, hogy merre, Miféle partnak, Sorsnak, Idő-foknak, S a főárbocon Emlékek lobognak... Emlék-vitorlák lobognak a szélben, Még alig…

Nr. 4. Pohos főkrampusz dala   Sok a munka errefelé, Lótni-futni kell, Pedig engem csupán a Pihenés érdekel.   Főkrampusz a beosztásom, Pohos a nevem, Sajnos az igazi henyélést Nem ismerem. Olyan világ kéne, ahol Csak feküdni kell, Pár lépésnél távolabb Sose indulni el! A…

KÉTSZÁZHATVANNEGYEDIK RÉSZ   Parti Nagy poétikai érzéke – minden kifogás ellenére – elsőrendűnek mondható.   „mire megy gyémánttengelyével ki nem nyugodhat egy lován?”   Ez viszont két kiváló sor.   „mire megy gyémánttengelyével ki nem nyugodhat egy lován?”   Ez már valódi…

Amíg éj múltán Nap cammog az égre, Amíg az álomból felébredünk, Amíg halljuk a Kedvesünk szavát, Mindig van tovább! Van tovább, Van tovább, Mindig van tovább! Amíg lelkünkhöz emlékek tapadnak, Titkaink gyermekeinkre maradnak, S a lombzizegésben Élet susog. Még van miért. Még van miért, Még lesz…

Euró-führerek Jövő-locsogása; Homokká hígulni készül A neolit kása. Recseg a hivatal, Balgatag a tánti; Nem baltás gyilkosokkal kell Jövőt fuserálni. Vezéri agyvelő Süket-földön krákog Nem voltak elég hangosak Még a robbanások. Euró-führerek Nem adnak a népre, Hagymáz-birodalomságok Csalták őket…

Lét-tutaj a Semmi hátán, Vitorlája: kerek Ég, Tán az egész világ nem más, Mint jókora buborék. Mi a kezdet, mi az Élet? Örökké tartó viták; Pedig Élet nélkül talán Nem is lehetne világ. Oka, célja van mindennek, Sose véltelen a Lét, Hiába tagadják sokan Az Isten összes nevét. Lét-tutaj a Semmi…

Zsarnóczay újra próbálkozott. - Fiatalemberek, jól gondolják meg! - sziszegte fenyegető hangon, miközben fészkelődve próbált kellemesebben elhelyezkedni, A rendőrautó hátsó ülése határozottan fapadosnak tűnt a Jaguar megszokott kényelméhez képest. A két nyomozó továbbra is hallgatott. - Nekem…

Ideje lesz a Békének, Ha majd tisztán szól az Ének. Ha majd globál sajtóbokor Nem gyilkosokat pártfogol. Ha láthatatlan dollárok Nyomán nem nő ezer átok. Ideje lesz a Békének, Ha a csókok csókot érnek. Ha gonosz perverz bűvölet Helyett lesz végre: becsület. Ha tűnik a hamis mérték, S érték lesz…

Egy jobb világ szent reménye Ritkán merészkedik fényre. Felül realitás-salak, A jobb Remény: búvópatak. Anyag-üdvösség: maszkabál, Profán kárhozatra - halál. Egy jobb világ szent reménye Kevesekben marad élve. Lét értelme redukálva, S a Remény nem marad állva. A puszta létfenntartásba Lett az…

Nyártékozló messzeségben Új nosztalgia fogan, Hadd sírják vissza, ha elszáll, Ezt a Nyarat is sokan. Nyári arany hajnalokban Nem csillan még őszi rőt, Hétköznapok szórakozzák Posvánnyá a szent Jövőt. Nyári álmok idejében Kevés bátorság akad, Csak kevesen használják ki Az áldott Béke-Nyarat.…

Hétfő reggel a kastélynál Számos régi ismerős, Ki lesz gonosz? Ki intrikus, Ki lesz majd a mesehős? Hány vitéz fog szerepelni? Lesz-e királyfi, de hány, Hogyha a szereplőgárda Egytől egyig - csupa lány... Árnyék alatt szikráznak az Éjjel született sorok, Kis hercegnők bandukolnak, S a boszorkány…

Csípős volt a késő őszi hajnal, egy-két foknál nem lehetett magasabb a hőmérséklet. November elején Chicagóban nem ritka az ilyesmi – főleg nem kora reggel. A West Flecher Street-en még alig mozdult egy-két gépkocsi, de már ide hallatszott a közeli Belmont Avenue éledező forgalmának zaja, száz meg…

Végtelen a Tér, Minden körbeér, De célba csak akkor érünk Ha Isten kísér. Profán gépi táj, Műanyag lapály, Gazdaság-teóriákat Bőg A mű-dagály. Doktrína-szekér Célba sose ér, Egydimenziós utakon Isten Nem kísér. Végtelen a Tér, Minden körbeér, De célba csak akkor érünk Ha Isten kísér.…

  KÉTSZÁZHATVANHARMADIK RÉSZ     „s ha olykor, dinnyehéj nyomán, verses lovam megúsztatam,”   A kép amúgy igen szép lenne, kár a szándékos nyelvhelyességi vétségért.   „s ha olykor, dinnyehéj nyomán,”   Parti Nagy József Attila költészetét igyekszik követni. Más kérdés, hogy ez mennyire…

Megszentelt pillanatokban Áll a csónakunk, Magunkkal azonosulva Boldogok vagyunk. Minden boldog pillanat egy Magán végtelen, Lelkünk medrében hömpölyög Az Örök Jelen. A boldog pillanat nem Jöhet mindenkinek, Csak a Szeretet, az Öröm Szentelheti meg. Megszentelt pillanatokban Él az Életünk, Velünk…

  HATVANKETTEDIK RÉSZ   Vizet! – nyögtem szinte öntudatlanul. Kegyetlenül kínlódtam, és tisztában voltam vele, hogy ilyen állapotban a hatalmamnak semmi hasznát sem veszem. Nincs. Vizet! – rebegtem gépiesen.   Ekkor pillantottam meg Szélfarkast. Állt előttem, és vigyorgott. Egyenesen az én…

Amíg van, Addig kéne megbecsülnünk. A mostani alattomos időkben Könnyen vész el, S nem kapjuk sose vissza. Amíg csak vagyunk, Élnünk kell vele, Szabadság nélküle Nem volt, és nem is létezhet Soha. Sokan akarják tőlünk megszerezni, Ellopni, Elperelni, Csalni, Csenni; Ha sikerül -  A piacról nem…

Szigetvár alatt az egyre ingerültebb Szulejmán szultán az összes fogságba esett magyar katonát kivégeztette. Az idő fogyott, a veszteségek növekedtek, az agg uralkodó egészségi állapota egyre romlott. Szulejmán lassan kezdett rájönni, hogy élete utolsó hadjáratán nem fog eljutni Bécsig. Ezért egyre…

Körtefa lombjai alatt Hullámzik a Nyár, Távolba szakadt emlékek Raja hazajár.  Most is felkacag valahol A régi patak, Valahol most is perzselnek A régi nyarak. Valahol a Múlt és Jelen Csak együtt kerek; Valahol még  várnak ránk "a Régi istenek". Körtefa lombjai alatt Pancsol a Jelen, Jövő-kölykök…

HARMINCHATODIK RÉSZ       Eszmefuttatás   Újra meg kell szakítanom a visszaemlékezések áradatát, mert a könyv szerkesztése közben ismét fordult a világ sora, Allah újabb próbatételeket mért ránk.   A kereszténység mételye ismét felütötte a fejét, a lázadó magyar szellem újra dacol az…