Vitéz szabólegényről sokat olvashattunk, vitéz szabómesterrről kevesebbet. Pedig akadt ilyen, méghozzá Budapesten.
Ráth Károly (1821-1897) volt Budapest székesfőváros első főpolgármestere.Itt azonban nem róla lesz szó, hanem a fiáról, ifjabb Ráth Károlyról.
Ifjabb Ráth Károly (Ráth Karcsi) a korabeli pesti kocsmák közismert alakja volt. Már régen középkorúnak, sőt éltesnek számított, amikor még mindig naphosszat a Korona-kocsma teraszán üldögélt.
Idősödvén Ráth Karcsi egyre rigolyásabbá vált. Valamiért nagyon haragudott az akkor divatba jött kalapféleségre, a cilinderre. Egyszer csibukozás és pálinkázgatás közben közölte az asztaltársaságával, hogy a terasz előtt elhaladó első cilinderes ember fejéről leveri a "deklit".
Egy Gutman nevű szabómester volt az első arra járó cilinderes. Frissen vasalt, vadonatúj cilinderben. Nem tűnt különösebben veszedelmes fickónak.
Ráth Karcsi kilépett az utcára, és a sátapálcájával leverte a cilindert az idegen fejéről. Vihogva és lustán indult volna vissza, de meglepetés érte. A szabó elkapta, és egy jobbhoroggal a földre küldte. Karcsi ijedten tápászkodott fel - a szabó öklébe. Kezdte elhagyni az ereje.
Az asztaltársaság megkövülten bámult, egy pincér és egy fiákeres sietett Karcsi segítségére.
- Ne bántsa a nagyságos urat!
Gutman szabó leeresztette az öklét.
- Ez nagyságos úr?
A "nagyságos úr" laposra verve fetrengett.
A szabó visszetette fejére a cilindert.
- Vigyék a nagyságos urukat a Múzeum körúti állatgyógyintézetbe. Szegény barmokon ott szoktak segíteni!
