HTML

Vén Muskétás

Versek, novellák, scifi, fantasy, közélet, gyorstüzelő megjegyzések

Friss topikok

  • L. N. Peters: Hogyne! "Sumér és magyar?" (2014.07.28. 09:50) Itt minden szláv?
  • CiliCili: Tetszik...:) (2013.12.09. 12:57) A makrancos barát
  • L. N. Peters: @Bicepsz Elek: Az állítás és az indoklás között nincs kohézió. Mitől lenne demagóg? Mi benne a dem... (2012.12.03. 19:38) A jószívű Bismarck
  • L. N. Peters: @tesz-vesz: Köszönöm - nagyon érdekes! (2012.11.23. 21:40) Szerelem és líra - LII.
  • L. N. Peters: @tesz-vesz: Igen, határozottan úgy tűnik. Ez egy mesterségesen lebutított ország. (2012.11.09. 20:56) Szerelem és líra - L.

Linkblog

Helyzetjelentés

2011.07.17. 20:26 L. N. Peters

Végre újra írom.

Nemrég itt tartottam:

———–

“A Mészáros felfigyelt.

Akárki is, rá vadászik. Személyes ellensége lenne? Esetleg valami ügyfél rokona? Bosszú? Lehetetlen.

Nem. Akárki is, nem rá vadászik, hanem csak az idegenre. Akiről nem is sejti, hogy kicsoda.

A Mészáros csak alig lassított. Jönnek mögötte. Kopognak a léptek. Hamarosan gyorsítani fognak, és valahonnan majd előbukkan egy újabb üldöző. Az a céljuk, hogy ő egyre nagyobb pánikba essen, végül pedig hisztérikusan rohanva próbáljon menekülni.

Vajon hányan vannak?

Már hozzászokott a sötétséghez, és hiúzszeme volt. Buta brávók, én is ugyanazt a mesterséget űzöm.

Vajon hányan vannak? Ez roppant fontos kérdés volt, hiszen itt nem babra megy a játék. A Mészáros előre kémlelt, és megnyugvással állapította meg, hogy előtte hosszabb, viszonylag egyenes szakasza húzódik az utcának, és egyik oldalról sem ásítozik semmiféle mellékutca. Akkor pedig nem lehetnek olyan sokan. Legfeljebb ketten a sarkában, ketten vagy hárman pedig előtte, a gondosan kialakított kelepcében. Ha bárhol mellékutca lenne, a banda néhány tagjának ott kellene lappangania.

A mögötte haladó léptek érzékelhetően gyorsítottak, ami azt jelentette, hogy már nem lehet nagyon messze a kelepce.

Valamelyik kapualjból fognak előugrani perceken belül. Talán nem kellene kivárni, hiszen ezeknek hiába magyarázna.

Más járókelő sehol. A firenzeiek bizonyára tudják, hogy ez ilyenkor veszélyes környék, csak az idegenek kerülhetnek bajba.

A Mészáros szaporábban kezdte szedni a lábát, ügyelve, hogy kellő zajt csapjon, pedig gyakorlatilag helyben járt. Ellenőrizte a fegyvereit. Két töltött pisztoly a kabát ujjaiban. Rövid csövű, alapvetően pontatlan jószágok, de közvetlen közelről halálosak. Lovassági karabély a hátán, a hóna alatt lehetett előhúzni. Egy tőr, egy rapír, valamint egy, a török handzsárhoz hasonló széles pengéjű, gyilkos kard. Bal keze ügyében hárítótőr. Az övében dobótőrök. Alaposan fel volt fegyverkezve.

A háta mögött gyanútlanul közeledtek a lépések. Elővette a handzsárt, és ügyesen a csuklójára kötötte a fegyver szíját. A pisztolyokat a két tenyere közelébe húzta. Egy másodperc alatt elő tudja őket rántani. Pillanatok alatt felkészült az összecsapásra.”

Szólj hozzá!

Címkék: regény történelem most alternatív munkáim írom műhelytitok

A bejegyzés trackback címe:

https://lnpeters.blog.hu/api/trackback/id/tr13075199

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása