Meglepő elmélettel álltak elő a trójai háború kapcsán ausztrál kutatók. Szerintük a háború után sem cserélődött ki a híres város népessége.
Az ausztrál Peter Grave, a University of New England munkatársa által vezetett kutatócsoport azt állítja, hogy a híres trójai ostrom után nem a város népessége, hanem kulturális orientációja változott meg. A görög mitológiában megőrzött trójai háború nyomán ugyanis a város környéki agyagforrások ugyanazok maradtak, mint korábban - érvelnek a tudósok a Journal of Archaeological Sciences című szaklapban megjelent cikkükben.
Grave-ék szerint Tróját a 3200 évvel ezelőtt vívott háborúban lerombolták. Ez a 400 évvel későbbi görög eposz, a Homérosznak tulajdonított Iliász alaptémája. Később a híres város ismét felvirágzott - ekkor azonban a legfrissebb kutatások szerint újra kellett magát pozicionálnia Trójának a megváltozott "nemzetközi" hatalmi viszonyok között.
Voltaképpen a görög mitológia is ehhez nagyon hasonlót állít. Tróját nem egy, hanem két alkalommal is lerombolták, az első alkalommal éppenséggel Héraklész nevéhez kapcsolják. A görög mítoszok legnagyobb hősének Laomedón trójai királlyal támadt békés eszközökkel nem rendezhető konfliktusa, ezért sereget gyűjtött, lerohanta a tengerszorosokat őrző várost, megölte Laomedónt, és a fiát, Priamoszt ültette a helyére. Aiasz édesapja részt vette ebben az ostromban Héraklész oldalán, sőt ő volt, aki elsőként hatolt be a városba. Az Íliász említi ezt.
A trójaiak alkalmazkodtak tehát a legújabb elmélet szerint, nem pedig a lerombolt városba érkezett új népesség. A mai Törökország északnyugati részén lévő trójai romok között fennmaradt agyagedények és a közeli agyagbányák tanulmányozása után jutottak erre a következtetésre a szakértők.
A tudósok azt vizsgálták, hogy a háború előtt készített a városi fazekas áruk sajátos stílusban keletkeztek, amit "trójainak" is lehetne nevezni. A háború után viszont a mai Balkán területén elterjedt mintákat követték a trójaiak. Ennek nyomán korábban a népesség kicserélődését feltételezték a szakértők.
