A tragikummal évszázadok alatt igen sokan és igen behatóan foglalkoztak, tragikum-elméletek százai születtek. Sokkal többet foglalkoztak vele, mint a komikummal.
Pedig korántsem biztos, hogy a tragikum az erősebb. Sőt…
A tragikus katarzis: fájdalmas veszteségek érhetnek bennünket a világban. Iszonyú kockázat fejjel menni a falnak. A gonosz azonban nem maradhat uralmon, mert létezik az erkölcsi világrend.
A REND HELYREÁLL…
- Megrendülés
- Kegyelet
- Szánalom
És a komikus katarzis?
Azok a falak sok helyen papírból vannak. A gonosz nevetséges. Nem vagy egyedül…
- Felszabadult nevetés
Véletlen-e, hogy a mindenkori hatalom jobban tart a komikumtól, mint a tragikumtól?
Ripacsok, széltolók, politikai komédiások ma is vannak. Bőven találunk ilyenre példát minden oldalon.
Ha félnek a gonosztól – erősödik.
Ha kinevetik – megsemmisül.
Emellett gyaníthatóan a komikum jobban is kötődik egy-egy kor valóságához, sohasem annyira elvont, mint a tragikum. Az egészséges humorérzék a túlélés egyik legfőbb segítője.
Van-e ma nálunk egészséges humorérzék? Vajon a faviccek és abszurd blődlik tömkelege ezt jelzi? Régen mintha egészségesebb lett volna…
Külföldön sokáig a magyar nemzeti jelleg részeként tartották számon az egészséges humorérzéket. Ma? Lassan már nem is jegyzik a humorunkat…
Komikum és nemzeti jelleg kapcsolatáról igen érdekes dolgokat írt Kölcsey Ferenc.
Kisfaludy Károly A leányőrző című komédiája – ennek kapcsán született a tanulmány – voltaképpen feledhető, a Himnusz költőjének gondolatai annál érdekesebbek.
Kölcsey szerint a komikum sokkal inkább összefügg a nemzeti jelleggel, mint a tragikum, mert a lehető legszorosabb kapcsolatban áll a személyes valósággal.
Azt is megjegyzi Kölcsey, hogy a magyar író feladata nem a külföld utánzása, hanem a saját nemzeti irodalom megteremtése – és folyamatos újrateremtése.
