Liwell Omra Stahtid kolléga legújabb beadványára sem tudok egyebet válaszolni, mint az eddigi hatra: semmi okunk arra, hogy a jelenlegi Atlanti-óceán mérhetetlen és magányos keleti térségeiben valami Európa nevű kontinens létezését tételezzük fel.
A mesebeli földrész hajdani meglétét a természettudomány eredményei nem támogatják.
Jó lenne, ha Stahtid kolléga észbe kapna, és visszatérne végre az egzakt tudományok nemes területére.
Tarthatatlan helyzet, ha az áltudományok művelői éppen a tudományos testület prominens tagjainak tanulmányaiból nyernek lelkiismeretlen spekulációikhoz újabb ötleteket.
Egyéb sem hiányozna, mint nagy költséggel víz alatti régészeti expedíciót indítani a köztudottan fiktív Paris városának felkutatására.
Nomredt W. Wikonihr
akadémikus
(Atlantiszi Konföderáció Tudományos Akadémiája)
—-
Liwell elkeseredetten szorongatta a híres tudós nyilatkozatát. Ha Wikonihr erre az álláspontra helyezkedett, akkor a Tudományos Tanács azonnali hatállyal megvonhatja az ő projektjének támogatását. Egy fityinget sem kap többé Európa kutatására.
Most mi lesz?
——–
- Ilyet nem kérhetsz tőlem, fiam. - mondta egy óra múlva Krottedern professzor, Liwell egykori tanára. - Nem szállhatok vitába Wikonihr-ral. Nem akarom, hogy vénségemre kenyérproblémáim legyenek.
- Valaha Atlantisz volt a víz alatt, és Európa virágzott.
- Micsoda? Atlantisz víz alatt? Neked valami csakugyan az agyadra ment, barátocskám!
—-
- Kérlek, drágám! - mosolygott nagy-nagy szeretettel Stenna, Liwell felesége. -Gondolj a gyerekekre! Vagy ránk! Megér annyit az a nyavalyás Európa, hogy a család igya meg a levét?
- Kedves, Európa valóban létezett. Be tudom bizonyítani.
- Olyan bizonyítékokkal, amelyeket kénytelen elfogadni Wikonihr is?
- Nem, kedves, de ha a széles nyilvánosság elé viszem…
- Nem, Liwell! Lépj vissza! ismerd be, hogy neki van igaza!
———
A következő évben nagy esemény történt a család életében: nyaralni mentek. Wikonihr akadémikus személyes javaslatára segítette őket hozzá a Tudományos Tanács.
Az Atlanti-óceán mérhetetlen tömegei felett hajózva Liwell bátortalanul jegyezte meg:
- Valahol itt volt! Tőle délre pedig a Mediterráneum, más néven Földközi-tenger!
- Mese, drágám, nyugodj meg végre!
—-
Miszr-ben természetesen megnézték a három roppant alkahirai piramist.
- Ezek Európánál is idősebbek!
- Dehogy, apa! - javította ki a gyerek. - Azt tanultuk, a legnagyobbikat Binláden sejk építette négyezer-ötszáz évvel ezelőtt!
Liwell nem mert felelni…
——
- Európa hőse, a Kétszarvú Alexander ide is eljött. - nézett ki az ablakon Liwell. - Elfoglalta ezt az országot.
- Ebből elég! - vágta rá indulatosan Stenna,és nekiállt felöltözni.
- Ja, ne! Drágám, ne!
——
Európa nem volt. Sohasem létezett. Liwell Omra Stahtid, az egyre nagyobb tekintélyű tudós idővel megszokta, hogy ezt kell mondania…
