Februári napsütésben
Sóhajt minden ág,
Pocsolyák tükrében nézi
Magát a világ.
Tél végén figyel a Jövő
Láthatatlanul,
Tavalyi konzerv-reménység
Talán kivirul.
Az évszakok vitájában
Isten nem ítél,
Csak nekünk kell elhinnünk, hogy
Véget ér a Tél.
Februári napsütésben
Álomfény időz,
Azt mutatja, próbatétel
Volt a Tél, s az Ősz.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
