XXXIII. Rész
Mi lehetett a „B” terv?
Azt gondolom, igen jelentős szempont az, hogy Paka mikor és kitől kapta (volna) meg a gyilkosságért járó fizetséget.
Nem tudni, hogy mekkora összegről lehetett szó. Gyanítom, hogy Paka esetében az összeg sokkal szerényebb volt annál, mint amit Magliani tett zsebre.
Vajon mikor kellett azt Pakának megkapnia? És kitől?
Nem valószínű, hogy már a zsebében volt. A gyilkosoknak nem szokás előre fizetni. Ha pedig csak Zrínyi halála után kaphatta kézhez a pénzt, akkor hol?
Ebben a kérdésben rejtőzik Magliani „B” terve.
Paka érezhetően alárendelt helyzetben van tettestársával szemben. Sokkal többet kockáztat, mégis ki van szolgáltatva. Magliani meséje is elég komoly slamasztikába keveri.
Gyanítom, hogy a gyilkosság honorálását is úgy szervezték meg, hogy Paka Maglianival szemben alárendelt helyzetben maradjon. Őt feltehetőleg Magliani szervezte be, és talán ő is alkudott meg vele. Ez pedig jelenthette azt, hogy Paka csak később juthatott hozzá a gaztett ellenértékéhez. Talán Csáktornyán kellett kivárnia.
Ha ebbe belement, akkor Paka kétségtelenül nagyon ostoba volt. Hogy Magliani lenézte őt, nyilvánvaló.
Ha Paka Csáktornyán marad, nagyon veszélyes helyzetbe kerül. Magliani ezzel – természetesen – pontosan tisztában volt.
Hogy is fest hát a gyilkos „B” terve? Nagyjából a következőképpen:
Magliani a meséjével elér két célt:
- Elhiteti a hallgatósággal, hogy Zrínyi a vadkan támadásának áldozata lett.
- Hangulatot kelt Paka ellen, azt sugallván, hogy a vadászt súlyos felelősség terheli ura halála miatt.
Utóbbit igazán nem volt nehéz elérni. Lehetetlen ugyanis, hogy a hangulat ne forduljon a vadász ellen. Amennyiben hitelt adnak Magliani meséjének, és el is hiszik, hogy Zrínyi Miklós halálát a feldühödött, sebzett vadkan támadása okozta, Paka ellen szólnak a következők:
v Ismeretlen helyre csalta az urát, ahol Zrínyit baleset érte.
v Zrínyi halálát olyan vadkan okozta, amelyet Paka sebzett meg. Jáger nem igyekezett a tőle elvárható módon megóvni a bán életét és testi épségét, sőt a döntő pillanatban szégyenletesen gyáván viselkedett.
Ezt egyetlen barokk nagyúr sem hagyja, nem hagyhatja annyiban. Pakára még nehéz percek várnak. Ki fogják vallatni, egyszer, kétszer.
Az úr halálát követő pánikban, majd letargiában talán senkinek sem jut eszébe a jáger, de hamarosan sort kerítenek rá. Guzics várkapitány talán már másnap magához rendeli, de legkésőbb harmadnap. De ez még csak a kezdet, mert rövidesen megérkezik Csáktornyára a halott bán testvére, az indulatos hírű Zrínyi Péter gróf.
Mi vár Pakára?
Aligha köszönik meg neki Zrínyi gróf halálát…
Nem alaptalan a feltételezés, hogy Paka hamarosan igen sok magyarázkodásra kényszerül Csáktornyán, és – ahogy az lenni szokott – minél többet mentegetődzik, annál rosszabb színben fog feltűnni. Könnyen lehet, hogy lecsukják, el ne tűnhessen.
Guzics már kérdezgetni kezdi, és – ha valami gyanús választ kap – akár meg is tortúráztatja. Paka ezzel a lehetőséggel nyilvánvalóan tisztában is van. minél tovább van lakat alatt, annál idegesebb lesz. Ez akkor is igen komoly erőpróba, ha előzőleg számot vetett vele. A börtönbe zárt foglyok kitartásáról minden korban legendák születtek, de nem azért, mert ez a valóságban is olyan gyakori lehetett, hanem éppen ellenkező okból: mert ritkaságnak számíthatott. Hogy a fogság mit is jelent, csak akkor tudja meg a rab, amikor valóban lakat alá kerül. A rabság pszichózisa minden korban embert próbáló viszontagság volt, és az is marad. Paka esetében ezt még az is súlyosbítja, hogy valóban bűnös, még sokkal bűnösebb annál, amilyennek tűnik.
Az idegei pattanásig feszülnek. Pontosan tudja, hogy elszólhatja magát. Ha a kihallgatók elég ravaszak és türelmesek, az elszólás előbb vagy utóbb be is következik. De nem azonnal. Napok múlva.
Ha Guzics már faggatni kezdi, Paka talán tarthatja magát. Guzicsot jól ismeri. Várható azonban Péter gróf érkezése. Most már Zrínyi Péter a Zrínyi család feje. Indulatos és szigorú ember, hatalmas testi erővel rendelkezik. Ha kell, irgalmatlan. Ezt mindenki tudja róla, nyilván Paka is. nyilván alaposan ki fogja majd kérdezni. Ha addig bármilyen ellentmondás felmerült a mondandójában, azt Guzics előre közli Péter gróffal. Paka felkötheti a fehérneműt…
Az idő nem neki dolgozik. A helyzete óráról órára nehezebb. Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy megtörik.
Paka ezt előzőleg talán nem is sejtette, de Magliani igen. Talán nem a Paka iránti megvetésből, hanem éppen hideg számításból feketítette be előre a vadászt. Sejtette, hogy mi vár rá.
Ha Paka esetleg mindent bevallana, gondolják a kihallgatói azt, hogy ártatlanul vádolja a szegény „sabaudus” ifjút, csak bűntársat akar találni maga mellé, pedig ő a vétkes egyedül. Nem valószínű, hogy hisznek neki, legalábbis nem azonnal. Legfeljebb napok múlva.
Magliani pedig – a meséjével gondoskodott erről – Paka rovására bátor ifjú hős, aki megpróbálta megmenteni Zrínyi Miklóst. Ő bezzeg rálőtt a kanra – Pakával ellentétben. Igazán nem rajta múlt.
Szárazon elviszi? El bizony! Mi a terve?
Ne feledkezzünk meg a másnap induló postakocsiról!
„Elvégezé, hogy csak postán, kocsikon mégyen;”
Zrínyi postakocsin akart másnap Bécsbe indulni. Akkor még hivatalos postakocsijárat nem létezett, magánvállalkozók tartottak fenn postajáratokat. Amelyik kocsi másnap reggel Bécsbe akart indulni, annak már ott kellett lennie, sőt a járat létezése már korábban is köztudomású kellett, hogy legyen.
Magliani nyilván jóval a gyilkosság előtt elhíresztelte, hogy neki a postakocsival mindenképpen el kell utaznia.
A távozása nem számít menekülésnek. Nem kelt sem feltűnést, sem meglepetést. Postakocsin hagyja el Csáktornyát. Az a kor leggyorsabb és legbiztonságosabb közlekedési eszköze. Két-három nap alatt Bécsben lehet. Éppen akkor, mire Zrínyi Péter is megérkezhet Csáktornyára. Ha nagyon siet.
Paka csak utána törhet meg. üldözőket meg csak Paka megtörése után menesztenének Magliani nyomába.
Magliani Bécsben nyilván tüstént átvedlett valami egészen más személyiséggé, aztán sürgősen inkognitóba vonult.
Pakával mi lett?
Folytatása következik.
