Vén Muskétás

HATVANKETTEDIK RÉSZ   A magyar vezéreknek is volt kémszolgálatuk, nyilván volt a törököknek is. a pasa hírét vehette az elhatározásnak, hiszen a felmentő sereg parancsnokai igen hosszan hezitáltak rajta, nyilván a táborban is beszédtéma volt, hogy Babócsa ostromára fognak…

HATVANEGYEDIK RÉSZ   A budai pasa újabb embertömegeket vezényelt munkára, és igen gyorsan újra felépíttette az elhamvasztott ostromtöltéseket. Több ezer falusi dolgozott újra a sáncokon. Sőt, a török megkezdte a város és a vár közötti körülbelül százötven méternyi…

HATVANADIK RÉSZ   Azért foglalkozom ezzel az eseménnyel ilyen hosszan, mert Mohács és a század végének úgynevezett „tizenöt éves” háborúja között ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor egy jelentős létszámú keresztény hadseregnek – amely ráadásul magyar vezetés…

Megértem azokat az Olvasókat, akik kifogásokat emelnek a téma széthúzása miatt, hiszen látszólag megtehetném, hogy egyetlen posztban összefoglalom a témát, és elbagatellizálom – ahogy a jelenlegi történettudomány zöme.   Nem tehetem, Kedves Barátaim!   Szigetvár ügye, a…

Szigetvár kiállt eddig néhány ostromot, de a török főerők támadását még soha. Az előző részek egyikében már tisztáztuk: a vár akkori mércével mérve sem tartozott a korszerű erődítmények közé. Ami a stratégiai szempontokat illeti, hadászati értelemben Szigetvár…

BEFEJEZŐ RÉSZ Előtte azonban ideje néhány szót szólnom az áldozatról, hiszen ő volt az események kulcsszereplője Zrínyi Miklós a magyar történelem egyik kiemelkedő fontosságú személyisége volt. Terveit, elképzeléseit nem tudta valóra váltani. Emiatt a történetírásban…

ÖTVENHETEDIK RÉSZ Az előző részben eléggé fontos tényekről volt szó, a továbblépés előtt összefoglalnám. Hosszasan foglalkoztam a korabeli osztrák bürokrácia jelenlegi történetírásunk által is gyakran hangoztatott varázsmondatával: A magyarországi királyi jövedelmek…

ÖTVENNEGYEDIK RÉSZ A magyarországi török hódoltság történetével kapcsolatban a leggyakrabban hangoztatott közhely körülbelül így hangzik: A magyarországi királyi jövedelmek nem fedezték a végvárvonal fenntartásának költségeit. Egyelőre hagyjuk ezt a kijelentést, ne…

ÖTVENHARMADIK RÉSZ Az apparátus egy külföldi nagyhatalommal szemben is nyugodtan figyelmen kívül hagyja az uralkodója aláírásával szentesített megállapodást, nevetségessé teszi a császárt, és csaknem teljesen nyíltan folytatja mesterkedéseit. Jobb ügyhöz méltó buzgalommal…

NEGYVENKILENCEDIK RÉSZ Sajnos utólag tekintve nagyon logikusnak, csaknem szükségszerűnek tűnik, hogy ezek a csoportok mindenképpen gyilkosságot kísérelnek meg Zrínyi Miklós ellen, hiszen az adott helyzetben gyakorlatilag ez volt az egyetlen lehetőségük arra, hogy a vasvári…

NEGYVENHETEDIK RÉSZ Itt kell megjegyeznem, hogy a hivatásos történettudomány kapcsolata Zrínyi Miklóshoz helyenként nagyon is ellentmondásosnak tűnik. Néhány tudós valóban kiváló dolgozatokat szentel a költő és hadvezér pályájának, munkásságának, elemzik a…

NEGYVENÖTÖDIK RÉSZ Bethlen fortélyos és körmönfont írásának talán a legravaszabb részével van dolgunk. Hosszú évtizedek teltek el. Magliani meséje azóta igazsággá kanonizálódott. A magyar kultúrában talán most először állt elő a képtelen helyzet: úgy teszünk, mintha…

NEGYVENNEGYEDIK RÉSZ Maga Zrínyi „menti fel” minden vád alól a gyilkosait, a szájába adott „utolsó szavaival”. Ne gondoljuk, hogy ez zseniális. Kényszer szülte megoldás. Annyira merész, amennyire kényszer. Égen-földön nincs más lehetőség arra, hogy a két lator a…

NEGYVENHARMADIK RÉSZ Ezzel kapcsolatban nem volt nehéz dolguk a gyilkosoknak. Mindenki előtt nyilvánvaló volt Zrínyi Miklós személyének óriási jelentősége. Zrínyi gróf nemcsak itthon számított a legfontosabb személyiségnek, Európa-hírű politikus és hadvezér volt, sőt…

NEGYVENKETTEDIK RÉSZ Ebben rejlik a gyilkossági terv legnagyobb gyengéje. Kiküszöbölni nem lehet. Hallatlanul nagy veszéllyel jár. Bármelyik pillanatban a tettesek bukását okozhatja. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy időben korlátozott volna, hiszen akár évekkel később is…

NEGYVENEGYEDIK RÉSZ Egy vadkant aligha lehet előhúzni a kalapból, utána meg újra eltüntetni. Amikor a merénylet tervét kifőzték, eleve tudniuk kellett, hogy az ő vaddisznójuk bizony – elszalad. Más választásuk nincs. Természetesen azt is tudták, hogy ez mindenképpen gyanút…

NEGYVENEGYEDIK RÉSZ Döntő pillanathoz érkeztünk. A gyilkossági tervnek ez olyan kulcsfontosságú mozzanata, amit egyszerűen nem lehet jól végrehajtani, legfeljebb szerencsésen. „elfut a disznó,” Lényegében ez a félmondat hordozza a gyilkosokra nézve a legnagyobb kockázatot.…

HARMINCKILENCEDIK RÉSZ Magliani azonban nem tehetett mást. Talán maga is tisztában volt vele, hogy veszélyesen közel sodródott az abszolút hibahatárhoz, de mégsem tehetett egyebet, sürgősen el kellett távolítania a helyszínről a (virtuális) vadkant, hiszen: „ érkezik Guzics…

XXXV. Rész Paka számára talán az kínálja az egyetlen halvány esélyt, ha azonnal, még a Zrínyi halálát kísérő pánik során megpróbál kereket oldani. Ez is csak látszat azonban, Pakának szemernyi esélye sincs. Nyilvánvalóan dúl benne az idegek harca. A fedőmese szerint ő…

XXXIV. Rész  Miért gondolom azt, hogy nem sokkal élhette túl a merényletet? Magliani kényelmes helyzetben van. mivel jó előre elhíresztelte, hogy másnap el kell utaznia, hajnalban felszáll a postakocsira, és Bécs irányában végleg kikocsizik a magyar történelemből, És…

XXXIII. Rész  Mi lehetett a „B” terv?  Azt gondolom, igen jelentős szempont az, hogy Paka mikor és kitől kapta (volna) meg a gyilkosságért járó fizetséget. Nem tudni, hogy mekkora összegről lehetett szó. Gyanítom, hogy Paka esetében az összeg sokkal szerényebb volt…

XXXI. Rész  A gondosan kifundált terv ellenére a gaztett több rögtönzött elemet is tartalmazott. Nem tudni, mióta készültek már a gyilkosság végrehajtására, de mégis kapkodásra kényszerültek. Részben azért, mert 1664. november 18. délutánja az utolsó olyan alkalom…

XXX. Rész Nem is akármilyeneket: „ egy balfelõl, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bõrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé, rút szakasztás; de e kettõ semmi,” Miért volt…

XXIX Rész A vadkan meséjét a gyilkosok találták ki jó előre. Az sem kizárható, hogy a megbízatásuk eleve arra szólt, úgy öljék meg Zrínyi Miklóst, hogy a horvát bán halála vadkantámadásnak tűnjön. Józanul számba véve a lehetőségeket megállapíthatták, ez az egyetlen…

XXVIII. Rész Minden előkészületet be kellett fejezniük. Maglianinak szüksége volt egy gyors, az átlagos paripánál sokkal gyorsabb lóra. Ha átgondoljuk a tervet, könnyen belátjuk, hogy ez elkerülhetetlen. Zrínyi udvarában sok embernek, elsősorban sok fegyverfoghatónak volt…