HATVANEGYEDIK RÉSZ
A budai pasa újabb embertömegeket vezényelt munkára, és igen gyorsan újra felépíttette az elhamvasztott ostromtöltéseket. Több ezer falusi dolgozott újra a sáncokon. Sőt, a török megkezdte a város és a vár közötti körülbelül százötven méternyi széles vízállás feltöltését – ami már az ostrom második fázisának, a tulajdonképpeni vár elleni támadásnak a kezdetét jelentette.
Az ostrom súlypontját a város északi részébe, a várral szembe helyezte át Khadim Ali pasa. A város két szögletbástyáján igen magas tüzérségi lőállásokat (korabeli szóval kastélyokat) építettek a török hadmérnökök. A falak háromsoros sövényből készültek, amelyek közét földdel töltötték meg. egészen a bástyák felső széléig, sőt némileg azon is túl magasították. Nemcsak ágyútelepeket helyeztek ide, hanem a janicsár mesterlövészek számára zsákokkal kiválóan fedezett lőállásokat is kialakítottak.
Veszedelmes építmény volt mind a kettő. Tűzzel nem lehetett nekik ártani, a kitörések meg eleve esélytelenek voltak velük szemben.
A várkapitány is aggódott miattuk. Egyebek között ezt írta róluk:
„Ezt látni kell, de megírni nem lehet.”
A tüzérséget is megerősítette a török. A korábbi lövegek mellé még öt újabbat vontattak erre a szakaszra.
Azt is aggódva figyelte Horváth Márk, hogy újabb magyar falusi tömegeket hajt munkára az ellenség:
„Bé is hajtottak ezröt, de mindenönt, az kit találtak. Az hol férfiat nem találtak, az asszonyembört is elűzték.”
A török tanult az eddigi kudarcaiból, a lőállások között nekifogott feltölteni a tó fenekét is. A felgyújtás ellen földdel töltött zsákokkal védekezett. Az így keletkező széles töltés lehetővé tette volna a tömegrohamot. A várkapitány ezzel is tisztában volt.
„az szándéka, hogyha az hol felteltik… mindön röndbelieket reá indojt. Vagy mind elvesznek, vagy megveszi”.
Így érkezett el a július. A törökök tudtak mindössze a körülbelül 75 kilométerre, Kanizsa mellett gyülekező felmentő seregről, és a pasa minél hamarabb be akarta fejezni az ostromot. Július első hetében igen sokat haladtak az ostrommunkálatok. Horváth Márk mindent elkövetett, hogy cselekvésre buzdítsa a nádor hadát.
Nem egészen világos, hogy a felmentő had miért vesztegelt még mindig Kanizsa alatt, hiszen a nádor döntése már korábban megszületett.
Azt kell feltételeznünk, hogy Khadim Ali pasa tudomást szerzett a nádor szándékáról. Más magyarázatot nem tudok arra, hogy a pasa a vár alól július első hetében hatvan válogatott gyalogost vezényelt Babócsa őrségének megerősítésére.
Folytatása következik.