Károlyi András nagyon berúgott – életében először. Nehézkesen dülöngélt, közben kegyetlenül félrehúzott a feje, mozdonyverseny zajlott az agyában, rosszul volt, nyomorultul volt, gyomra tartalma kitörni készült. Ebül érezte magát, közben boldog volt, mérhetetlenül…