Vén Muskétás

KÉTSZÁZNEGYEDIK RÉSZ   Nézem tovább:   „Toll fut, futol, karistolódik,”   Újabb szegmentum kezdete, az előbbieknél sokkal fáradtabb sorral. „fehérre fehér rajzolódik,”   A „mélyértelműségre” való törekvés mindig ilyesmit eredményez. Nemcsak Lukács György helytelenítette…   „fehérre…

KÉTSZÁZHARMADIK RÉSZ   Nézzük tovább: „Toll fut, futol, zizeg a rosttoll,”   Parti Nagy versérzéke kiváló. Talán tudatosan, talán nem, de érzi, hogy valaminek össze kell fognia ezt a verset.   „Toll fut, futol, zizeg a rosttoll,”   Voltaképpen anaforás…

KÉTSZÁZKETTEDIK RÉSZ   Parti Nagy Lajos:   Papírdal   „Toll fut, futol, leszen papírdal, lapszéle él, húsodba irdal, lovatlanul lovagi torna, a tortakésen vércsatorna. Toll fut, futol, zizeg a rosttoll, masé leszel majd papirostól, s ha lesz, ki pépből kifehérít, nem…

  KÉTSZÁZEGYEDIK RÉSZ   „A rókatárgy egy frakkzakó,  nehéz étrend a mellén,  a rókatárgy faggyas, fakó  felhők egy őszi kelmén.”   Következzék a jelenlegi kánon fejedelme. Ebben a témában nem kerülhetem meg Parti Nagy Lajos költészetét.   Ő a jelenlegi…

  SZÁZKILENCVENKILENCEDIK RÉSZ   Itt tartottam:   „Dalaimban többnyire van Valami tán madártalan,”   Nézzük újra az ominózus kifejezést:   „madártalan,”   Az elmondottak fényében már többé-kevésbé behatárolhatjuk, mit is közöl velünk a Költő. Némi…

SZÁZKILENCVENNYOLCADIK RÉSZ   A madárság…   Következzék hát Laczkfi Jánostól egy komolyabb – és talán fontosabb vers.   Laczkfi János:   VERS A MADÁRSÁGRÓL   Fenn a madárlesen ülök És újmadárul füttyögök Leplezni cseppet sem tudom Enyhe ember-akcentusom,…

SZÁZKILENCVENHETEDIK RÉSZ   Ahogy ígértem, következzék hát néhány kanonizált vers elemzése   „tinibugyi gumija bemélyedten”   A közelmúlt tankönyv-vihara miatt választottam ezt a verset. Szerzője ma élő kanonizált költő.   Amikor a vers bekerült egy…

SZÁZKILENCVENÖTÖDIK RÉSZ   Most térhetek vissza a korábban feltett kérdések következő csoportjához:   Elhiszi még valaki, hogy valaha kifizethetjük az adósságainkat?   Ideje volna minden téren a propaganda helyett a valóságra támaszkodni, és a stratégiát annak…

SZÁZKILENCVENNEGYEDIK RÉSZ   Legelőször is, mindazt, amit Magyarország és a Kárpát-medence vonatkozásában mondtunk, ki kell terjesztenünk Európára is:   Tehát:   Európa valamennyi népe:   Ragaszkodik nyelvéhez, kultúrájához, tradícióihoz. Célja nemzeti…

HATVANKETTEDIK RÉSZ   A magyar vezéreknek is volt kémszolgálatuk, nyilván volt a törököknek is. a pasa hírét vehette az elhatározásnak, hiszen a felmentő sereg parancsnokai igen hosszan hezitáltak rajta, nyilván a táborban is beszédtéma volt, hogy Babócsa ostromára fognak…

SZÁZKILENCVENHARMADIK RÉSZ   Még egyszer a három dimenzió:   Magyar Kárpát-medencei Európai   A három dimenzió igazából egybe tartozik, semmiféle ellentmondás nincs közöttük. Nézzük sorjában:   Magyar   Ragaszkodunk nyelvünkhöz, kultúránkhoz,…

HATVANEGYEDIK RÉSZ   A budai pasa újabb embertömegeket vezényelt munkára, és igen gyorsan újra felépíttette az elhamvasztott ostromtöltéseket. Több ezer falusi dolgozott újra a sáncokon. Sőt, a török megkezdte a város és a vár közötti körülbelül százötven méternyi…

SZÁZKILENCVENKETTEDIK RÉSZ   Át kell állítanunk a váltókat – mindenféle értelemben. Meg kell keresnünk az élhető jövőt biztosító prioritásokat.   A válságjelenségek elkerülése érdekében – illetve azokra válaszul – három dimenzióban kell…

HATVANADIK RÉSZ   Azért foglalkozom ezzel az eseménnyel ilyen hosszan, mert Mohács és a század végének úgynevezett „tizenöt éves” háborúja között ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor egy jelentős létszámú keresztény hadseregnek – amely ráadásul magyar vezetés…

SZÁZKILENCVENEGYEDIK RÉSZ   Úgy tűnik, nekünk, magyaroknak sorsdöntő szerep jut Európa jövőjében. Európa közepén élünk, nincs területi sikerélményünk, ami zavarhatna bennünket a tisztánlátásban. Nálunk egy évszázad alatt gyakorlatilag az összes létező társadalmi…

SZÁZKILENCVENEDIK RÉSZ   A nemzetállam számos támadást kapott az utóbbi időkben. Túlhaladottságát, korszerűtlenségét emlegették, számos alkalommal próbálták nagyon rossz színben feltüntetni.   Nem érdemes vitatni, hogy nemzetállam a maga ideális formájában sohasem…

SZÁZNEGYVENEGYEDIK RÉSZ   A tradíció helyének tisztázatlansága természetesen nagyon veszélyes. A médiafölény jelenleg világszerte a hagyomány háttérbe szorításának szolgálatában áll, de cserébe semmit sem tud adni. A „globalizmus” hiteles kulturális programot nem…

Megértem azokat az Olvasókat, akik kifogásokat emelnek a téma széthúzása miatt, hiszen látszólag megtehetném, hogy egyetlen posztban összefoglalom a témát, és elbagatellizálom – ahogy a jelenlegi történettudomány zöme.   Nem tehetem, Kedves Barátaim!   Szigetvár ügye, a…

  SZÁZNEGYVENEDIK RÉSZ   A menetrendszerűen ismétlődő gazdasági válságok mindegyike azzal fenyeget, hogy a feszültség kipattan, valahol szikra kerül a puskaporos hordóba, és elszabadulnak a tökéletesen felelőtlen tömegek.   Mi a tömeg?   Ez a kérdés már nem először…

Szigetvár kiállt eddig néhány ostromot, de a török főerők támadását még soha. Az előző részek egyikében már tisztáztuk: a vár akkori mércével mérve sem tartozott a korszerű erődítmények közé. Ami a stratégiai szempontokat illeti, hadászati értelemben Szigetvár…

SZÁZHARMINCHARMADIK RÉSZ Egy terület nemzetállami birtoklása filozófiai értelemben nem jelentheti a nemzetállam deklarált többsége számára az identitás kisajátítását. A nemzetállami intézmények megléte vagy hiánya sem jelentheti „automatikusan” az identitás…

BEFEJEZŐ RÉSZ Előtte azonban ideje néhány szót szólnom az áldozatról, hiszen ő volt az események kulcsszereplője Zrínyi Miklós a magyar történelem egyik kiemelkedő fontosságú személyisége volt. Terveit, elképzeléseit nem tudta valóra váltani. Emiatt a történetírásban…

SZÁZHARMINCKETTEDIK RÉSZ Napjaink igen fontos problémáihoz érkeztem, és az új líra érdekében nem hagyhatom őket szó nélkül. Elvek és propaganda szólamok között igen nagy lehet a különbség. Láthattuk, hogy a másság elfogadása önmagában hiányosan megfogalmazott…

ÖTVENHETEDIK RÉSZ Az előző részben eléggé fontos tényekről volt szó, a továbblépés előtt összefoglalnám. Hosszasan foglalkoztam a korabeli osztrák bürokrácia jelenlegi történetírásunk által is gyakran hangoztatott varázsmondatával: A magyarországi királyi jövedelmek…

A vasvári béke híveinek publikációi még manapság is igyekeznek velünk elfogadtatni a suttyomban kötött egyezményt. Érvrendszerük a szokásos sablonokra épül, sőt mintha még rá is erősítenének. A már rongyosra koptatott „szükségszerűség” mellett persze nincs egyebük,…