Vén Muskétás

BEFEJEZŐ RÉSZ Előtte azonban ideje néhány szót szólnom az áldozatról, hiszen ő volt az események kulcsszereplője Zrínyi Miklós a magyar történelem egyik kiemelkedő fontosságú személyisége volt. Terveit, elképzeléseit nem tudta valóra váltani. Emiatt a történetírásban…

ÖTVENHETEDIK RÉSZ Az előző részben eléggé fontos tényekről volt szó, a továbblépés előtt összefoglalnám. Hosszasan foglalkoztam a korabeli osztrák bürokrácia jelenlegi történetírásunk által is gyakran hangoztatott varázsmondatával: A magyarországi királyi jövedelmek…

A vasvári béke híveinek publikációi még manapság is igyekeznek velünk elfogadtatni a suttyomban kötött egyezményt. Érvrendszerük a szokásos sablonokra épül, sőt mintha még rá is erősítenének. A már rongyosra koptatott „szükségszerűség” mellett persze nincs egyebük,…

ÖTVENNEGYEDIK RÉSZ A magyarországi török hódoltság történetével kapcsolatban a leggyakrabban hangoztatott közhely körülbelül így hangzik: A magyarországi királyi jövedelmek nem fedezték a végvárvonal fenntartásának költségeit. Egyelőre hagyjuk ezt a kijelentést, ne…

ÖTVENHARMADIK RÉSZ Az apparátus egy külföldi nagyhatalommal szemben is nyugodtan figyelmen kívül hagyja az uralkodója aláírásával szentesített megállapodást, nevetségessé teszi a császárt, és csaknem teljesen nyíltan folytatja mesterkedéseit. Jobb ügyhöz méltó buzgalommal…

NEGYVENKILENCEDIK RÉSZ Sajnos utólag tekintve nagyon logikusnak, csaknem szükségszerűnek tűnik, hogy ezek a csoportok mindenképpen gyilkosságot kísérelnek meg Zrínyi Miklós ellen, hiszen az adott helyzetben gyakorlatilag ez volt az egyetlen lehetőségük arra, hogy a vasvári…

NEGYVENHETEDIK RÉSZ Itt kell megjegyeznem, hogy a hivatásos történettudomány kapcsolata Zrínyi Miklóshoz helyenként nagyon is ellentmondásosnak tűnik. Néhány tudós valóban kiváló dolgozatokat szentel a költő és hadvezér pályájának, munkásságának, elemzik a…

NEGYVENÖTÖDIK RÉSZ Bethlen fortélyos és körmönfont írásának talán a legravaszabb részével van dolgunk. Hosszú évtizedek teltek el. Magliani meséje azóta igazsággá kanonizálódott. A magyar kultúrában talán most először állt elő a képtelen helyzet: úgy teszünk, mintha…

NEGYVENNEGYEDIK RÉSZ Maga Zrínyi „menti fel” minden vád alól a gyilkosait, a szájába adott „utolsó szavaival”. Ne gondoljuk, hogy ez zseniális. Kényszer szülte megoldás. Annyira merész, amennyire kényszer. Égen-földön nincs más lehetőség arra, hogy a két lator a…

NEGYVENHARMADIK RÉSZ Ezzel kapcsolatban nem volt nehéz dolguk a gyilkosoknak. Mindenki előtt nyilvánvaló volt Zrínyi Miklós személyének óriási jelentősége. Zrínyi gróf nemcsak itthon számított a legfontosabb személyiségnek, Európa-hírű politikus és hadvezér volt, sőt…

NEGYVENKETTEDIK RÉSZ Ebben rejlik a gyilkossági terv legnagyobb gyengéje. Kiküszöbölni nem lehet. Hallatlanul nagy veszéllyel jár. Bármelyik pillanatban a tettesek bukását okozhatja. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy időben korlátozott volna, hiszen akár évekkel később is…

NEGYVENEGYEDIK RÉSZ Egy vadkant aligha lehet előhúzni a kalapból, utána meg újra eltüntetni. Amikor a merénylet tervét kifőzték, eleve tudniuk kellett, hogy az ő vaddisznójuk bizony – elszalad. Más választásuk nincs. Természetesen azt is tudták, hogy ez mindenképpen gyanút…

NEGYVENEGYEDIK RÉSZ Döntő pillanathoz érkeztünk. A gyilkossági tervnek ez olyan kulcsfontosságú mozzanata, amit egyszerűen nem lehet jól végrehajtani, legfeljebb szerencsésen. „elfut a disznó,” Lényegében ez a félmondat hordozza a gyilkosokra nézve a legnagyobb kockázatot.…

HARMINCKILENCEDIK RÉSZ Magliani azonban nem tehetett mást. Talán maga is tisztában volt vele, hogy veszélyesen közel sodródott az abszolút hibahatárhoz, de mégsem tehetett egyebet, sürgősen el kellett távolítania a helyszínről a (virtuális) vadkant, hiszen: „ érkezik Guzics…

XXXV. Rész Paka számára talán az kínálja az egyetlen halvány esélyt, ha azonnal, még a Zrínyi halálát kísérő pánik során megpróbál kereket oldani. Ez is csak látszat azonban, Pakának szemernyi esélye sincs. Nyilvánvalóan dúl benne az idegek harca. A fedőmese szerint ő…

XXXIV. Rész  Miért gondolom azt, hogy nem sokkal élhette túl a merényletet? Magliani kényelmes helyzetben van. mivel jó előre elhíresztelte, hogy másnap el kell utaznia, hajnalban felszáll a postakocsira, és Bécs irányában végleg kikocsizik a magyar történelemből, És…

XXXIII. Rész  Mi lehetett a „B” terv?  Azt gondolom, igen jelentős szempont az, hogy Paka mikor és kitől kapta (volna) meg a gyilkosságért járó fizetséget. Nem tudni, hogy mekkora összegről lehetett szó. Gyanítom, hogy Paka esetében az összeg sokkal szerényebb volt…

XXX. Rész Nem is akármilyeneket: „ egy balfelõl, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak agyara, a homloka felé szakasztotta rútul a feje bõrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé, rút szakasztás; de e kettõ semmi,” Miért volt…

XXVIII. Rész Minden előkészületet be kellett fejezniük. Maglianinak szüksége volt egy gyors, az átlagos paripánál sokkal gyorsabb lóra. Ha átgondoljuk a tervet, könnyen belátjuk, hogy ez elkerülhetetlen. Zrínyi udvarában sok embernek, elsősorban sok fegyverfoghatónak volt…

XXVI. Rész A vasvári békéből hasznot húzók csoportja számára Zrínyi személye megkerülhetetlen akadálynak látszott. A horvát bán eltökéltsége, tehetsége, intelligenciája, következetessége útjában állt a gyalázatos békének. Nem hinném, hogy Zrínyinél vesztegetéssel…

XXIV. Rész  Vissza kell kanyarodnom a vasvári békéhez. Meg a konstantinápolyi osztrák követ személyéhez. A korral foglalkozó történészek írásaiban nyomát sem leltem annak, hogy valaki komolyan elgondolkodott volna azon, ki, mikor, miféle módon adott megbízást a…

XIX. RÉSZ Hogy a frissen érkezők a színpadias látvány helyen mit pillantottak meg, az Magliani meséjéből közvetlenül nem derül ki, de összerakhatjuk. Még egyszer a színpadi szituáció: „hát Póka egy horgas fán, az úr arccal a földön, s a kan a hátán; õ hozzálõ, elfut…

NEGYEDIK RÉSZ Az összeesküvés-elméletek a mai embernek a politikával, a gazdasággal és általában véve az egész közélettel szembeni alapvető bizalmatlanságát fejezik ki. Az előző rész egyik hozzászólója markáns kifejezést adott azon véleményének, hogy az…

HARMADIK RÉSZ Mi kell ahhoz, hogy egy összeesküvés-elmélet sikeres legyen? Egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy általában véve az összeesküvés-elméletek sikeresek lehessenek? Rossz társadalmi közérzet Ha a társadalomban élő emberek többsége a helyzettel elégedett, ha saját…

MÁSODIK RÉSZ Az összeesküvés-elmélet meghosszabbítja a jelen erővonalait, és mindig valami logika számára jól érthető irányba, személyes vagy csoportérdeket keres és talál a háttérben, egyszerűsít, tömörít és sűrít – tehát voltaképpen irodalmi jellegű elvek…